Hali,
Pár újabb tapasztalat.
- A Pi támogatása szoftver és humán oldalról is elég jó, bár kicsit bele kellett ásnom magam a fórumba, de végső soron azért minden kérdésre kaptam választ előbb-utóbb.
- A debian alapú kernellel fut a cucc, azt írnám, hogy egy 700MHz-es cpu-hoz képest normálisan. Desktop PC-nek viszont természetesen használhatatlan. Elindul ugyan az X rajta, és web browsere is van, de nem ajánlom senkinek. Lassú, szar, fagyós.
- Pár alap programot fordítottam, elméletileg van rá libSDL és a saját példaprogramjai, ha valaki emulátort akar rá írni, annak nem látom akadályát. De az biztos, hogy kicsit rá kell optimalizálni. Segítség, hogy pontosan ismert hardverre kell írni a programot.
- Számomra titok marad, hogy miért pont a phyton-t választották programozási nyelvnek, de szerencsére a gnu C/C++ is tökéletesen működik rajta, és biztos vagyok abban is, hogy más fordítók is mennének, pl free pascal.
- A fuse-t még nem fordítottam le rá, de egyszer majd nekiülök, csak hogy lássam, mit mutat. Egyébként az alap cuccot eléggé tuningolni kell az első boot után, pl érdemes firmware-t frissíteni, az SD kártyát átpartíconálni, arm debian csomagokat feltenni stb. De mindezek után egész pofás lesz. Megjegyzem, hogy ezek a lépések időigényesek. Egy apt-get install gcc fél óra, ami azért szokatlan már ma a PC-s világban. (az sd kártyáról alapvetően lassan fut a rendszer, minden file io művelet lassú)
- Composite video módban és HDMI módban is intelligensen elindul a cucc, szépen megbeszéli a monitorral a felbontást és a frekvenciákat is. Kissé bosszantó (már programozói szempontból), hogy ettől a beállított felbontástól aztán eltérni nem lehet. Illetve, egész biztosan lehet, csak még senki sem tudja a fórumon, hogy hogyan. Mindenki azt ajánlotta nekem, hogy ha alacsonyabb felbontást akarok egy játékhoz, húzzam szét openGL-el és kész. Nekem sántít a megoldás, de azt írják az okos britek, hogy az úgy jó lesz. Szerencsére composite módban a felbontás fix 720x480, tehát ha erre akar valaki emulátort csinálni, azt jól meg lehet írni, és a kinézete autentikus lesz. CRT TV-n szépen jön a pal jel összes interferenciája
- Fentebb említettétek az usb billentyű illesztést. Ha esetleg valaki a Pi-t egy spectrum dobozba akarná betenni, egy kisebb avr vagy pic mikrokontrollerrel ez szerintem simán megoldható. Ráadásul nem is kell hozzá usb, mert a Pi-n van egy GPIO port, amin van SPI, UART és általános IO port is.
- Összességében szeretem a kicsikét. Emulátor fejlesztői szempontból a linux kernel illetve az os nyilvánvalóan sok mindent levesz a programozó válláról, ugyanakkor felesleges komponensekkel is tele van. Pl nekem a zx spectrum elulátorhoz biztosan nem fog kelleni sshd meg xinetd. Szerencsére ezek mind kikapcsolhatók. Ha a kernel és az os felesleges komponenseit eltávolítjuk, biztos vagyok benne, hogy bármely 8 bites gépet szinte tökéletesen lehet emulálni a Pi-vel. A GPIO-nak köszönhetően mindenféle joy/printer, egyéb hardver illesztése megoldható. Persze megfelelően odatett mikrokontrollerek segítségével.
Marad még egy érdekes lehetőség, ha az egész Pi-t egy soc-nak tekintem, akkor ugye adott egy arm proci meg egy viszonylag tökéletes
gpu. Ha pl a linux kernelt egy saját bináris arm kóddal helyettesítjük, akkor full kontrolt kapunk a hardver felett és mindent meg lehet oldani. Nem lesz persze semelyik perifériához driver (usb, ethernet stb), de nem lesznek felesleges komponensek sem. Ennek az esélyét látom, előbb-utóbb lesz ilyen. A fórumon is értekeznek róla, de amíg nincs a hardver megfelelően dokumentálva, addig azért erre várni kell. Kell pár tökös fiú, aki szépen visszafejti a kernelt. Bár, őszintén, nem tudom, van-e értelme, ha az előbb említett módon a debian is lebutítható.
Joco
